Ha valaki azt mondta, depressziós, sokáig én is azt gondoltam, amit az emberek többsége: csak sajnáltatja magát, bebeszéli magának, nem igaz, hogy nem tud kikeveredni a hullámvölgyből, stb. Aztán egyik barátnőm, Melinda egyszercsak megszűnt annak a vidám, mosolygós lánynak lenni, aki azelőtt volt. Szentül hittük, hogy az otthoni zűrök miatt ilyen, meg azért, mert tél van. De amikor már tavaszodott, és hétágra sütött a nap, és a dolgai is rendeződtek, még mindig búskomor volt. Nem volt kedve dolgozni, nem járt el velünk péntekenként traccsolni. Csodálkoztunk. Ő is saját magán. Aztán erőt vett magán, felkereste az orvosát, és csodák csodájára hamarosan visszakaptuk az életvidám, tetterős Melindát, akinek megismertük.

A felnőtt lakosság 20 százaléka életében legalább egyszer átesik hasonló depressziós időszakon. Vagyis a levertség, a mélabú minden ötödik embert érint. Nem mindenki keres Melindához hasonlóan segítséget, előfordul, hogy a depressziós ember évtizedekig egyedül próbál  küzdeni a kórral.

– Pedig ez a betegség sikerrel gyógyítható – magyarázza Dr. Ágoston Gabriella pszichiáter. Sajnos sokan nem gondolnak arra, hogy hosszabb ideje fennálló hangulati problémájukkal orvoshoz forduljanak. Rossz kedvre, fáradtságra fogják a dolgot. Pedig a szomorúság és a depresszió elkülöníthető egymástól: a depressziónak jól meghatározható tünetei vannak.

A fel nem ismert, illetve a nem kezelt depresszió súlya egyre nagyobb lesz, egyre jobban kihat a páciens mindennapjaira, egyre negatívabban befolyásolja az életét. Sokan a kísérő szorongást alkohollal próbálják csökkenteni, az elviselhetetlennek tűnő élet a legsúlyosabb esetekben felvetheti a betegben az öngyilkosság gondolatát is.

A depresszió tünetei - dekoncentráció, feledékenység, döntésképtelenség- állandósult szomorúság, szorongás, nyomott hangulat - alvászavarok: túl sok vagy túl kevés alvás, éjszakai vagy túl korai ébredés - csökkent étvágy és súlycsökkenés, vagy étvágyfokozódás és súlynövekedés - az érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, amelyek régen örömet okoztak, beleértve a szexuális életet is - ingerlékenység, nyugtalanság - állandósult testi tünet, ami a kezelésekre nem reagál (pl. krónikus fájdalom, emésztési zavarok) - kimerültség, enerváltság - bűntudat, értéktelenség és/ vagy reménytelenség érzése, pesszimizmus - öngyilkossági gondolatok

Háziorvos is segíthet

A depresszió önerőből nem küzdhető le, a beteg képtelen felszólításra „összeszedni magát”. Mivel a betegség testi tünetekkel (pl. alvászavar, étvágytalanság vagy túlzott étvágy, súlycsökkenés vagy -gyarapodás) is jár, a páciens először a háziorvosát keresi fel. A doktor – főleg, ha a beteg a testi tüneteket hangsúlyozza – nem mindig ismeri fel a depressziót. Ha azonban szervi elváltozást nem talál, ma már egyre gyakrabban gondol a lelki okokra, és betegét a pszichiátriai rendelőbe utalja. Sajnos az emberek egy része idegenkedik a pszichiátriától. A szót meghallva azonnal az elmebetegségre gondolnak. Helyesen jár el a háziorvos, ha olyan páciensét, akiről érzi, nem menne el a szakrendelésre, maga kezdi el kezelni. A korszerű készítményekkel a háziorvos is megbízhatóan tudja kezelni a beteget.

A pszichiáterek is antidepresszánsokat  írnak fel, de rendszerint a gyógyszerek mellé pszichoterápiát is ajánlanak. Az alapos kikérdezés gyakran feltárja, hogy a családban már előfordult korábban depresszió. A betegségre való hajlamot ugyanis örökölni lehet. Fokozott veszélyben vannak azok a fiatalok, akiknek családjára jellemző a rosszkedv, a tartós feszültség, a negatív gondolkodás, a kommunikáció-hiány. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül megjelenik a baj. Az is lehet, hogy csak idősebb korban jelentkezik az első depressziós állapot.

Tavasszal vége

Sokan rosszul tűrik a sötétséget és a hideget. Az őszi, téli hónapokban erősen nyomott a hangulatuk, jelentősen csökken teljesítményük, folyamatos fáradtságtól szenvednek, majd tavasszal jobban lesznek. Ez a téli depresszió. Akkor mondja ki az orvos bizonyosan a diagnózist, ha a leírt állapot ismétlődő jelleggel, legalább két egymás utáni évben fennáll, és nincsenek olyan pszichés tényezők, amelyek szerepet játszhatnának kialakulásában. Mivel ilyenkor a szervezet fény hiányára adott reakciójáról van szó, eredményes lehet a fényterápiával (speciális napfényt imitáló lámpa) való kezelés.

Az akaraterő nem elég

Tévhit, hogy a depresszió valamilyen negatív életeseményre adott válasz. Valóban előfordul, hogy nagyobb trauma előzi meg, leggyakrabban azonban egymást érő stresszhelyzetek adódnak össze, és egyszer csak túlcsordul a pohár. A különböző életesemények hatására a depresszióra hajlamos egyének kompenzáló mechanizmusai kevésbé bírják a terheket, és egy ponton túl képtelenek megfelelően reagálni a problémákra. Természetesen a biológiai adottság önmagában – jóllehet meghatározó – nem dönt el mindent. A környezeti hatások is belejátszhatnak a betegség kialakulásába.

Sose feledjük viszont, hogy akaraterővel nem lehet meggyógyulni. Az akaraterő ahhoz szükséges, hogy a beteg elviselje a tüneteket, amíg elindul a gyógyulás útján. A depresszióból fel lehet épülni, és szerencsére még a legmakacsabb eseteknél is van remény javulásra.
 – A leggyorsabb gyógyulás a praxisomban alig több, mint egy hét alatt zajlott le – meséli Ágoston doktornő. Volt egy idős betegem, aki húsz évig azt hitte, a rossz hangulat törvényszerűen együtt jár a változó korral, öregedéssel. Hangulatjavító szedésével két hónap múlva panaszmentesé vált, újra autót vezetett, aktívan részt vett a család életében.

Fél év, és vidám leszel A modern, úgynevezett harmadik generációs hangulatjavítók (antidepresszánsok) hatása a betegek nagy részénél három-négy héten belül megindul. Általában fél-egy évig kell szedni. Ez idő alatt a beteg megtanulja a különböző stresszoldó technikákat, és képes lesz a problémákkal megfelelően megküzdeni a későbbiekben is.